A játék a felkészülést jelenti az életre, a felnőtt korra. Nem véletlen, hogy a kislányok babáznak, vásárlósat és főzőset játszanak, míg a kisfiúk matchboxoznak, legóznak és várakat építenek.

 Mit és hogyan? Ez a gazdik fő kérdése...

   A kutya szállításának szigorú szabályai vannak, akár repülőn, akár vonaton, akár autóval utazunk.

Tudjuk, mindmáig sok ezer állat pusztul el évente a különféle tudományos vagy annak nevezett állatkísérletek során. Mégis megdöbbentő volt annyi évtizeddel később megtudni, hogy a jármű nem 162 napnyi űrbeli keringés után, a Földhöz mind közelebb kerülve égett el, amikor szegény Lajka elvileg már hónapok óta nem élt - dehogy! Egy szó sem igaz abból, ami a sokfelé kiadott, így Magyarországon is megjelent "Űrkutatási Lexikonban" található. Az akkor közölt moszkvai adatokkal ellentétben a hajó pár perccel a fellövés után elégett a légkörben! Így Lajkát nem mérgezhették meg a távolból az "emberséges" űrkutatók: a szerencsétlen állat egyszerűen elégett a járművel együtt.

Az oroszok később még két másik kutyát is fellőttek az űrbe. A két ebet 1960-ban egy Szputnyik típusú űrhajóba tették, a kettős ketrecet a 4600 kilogramm tömegű szerkezet pilótaülésének helyébe építették be. Az ebek Bjelka és Sztrelka névre hallgattak. Már nem egyedül repültek ki az űrbe: volt velük 40 egér, két patkány és rengeteg rovar, természetesen minden faj külön-külön elzárva. A hivatalos magyarázat szerint az űrben uralkodó sugárzást és annak az élőlényekre kifejtett hatását akarták rajtuk tanulmányozni. Ennek természetesen csak akkor volna értelme, ha az összes állatot sikerül élve visszahozni, hogy tanulmányozhassák aztán a szervezetükben - pl. vérképükben - beállott változásokat. Ez állítólag egy nap múlva sikerült is, az állatokat hordozó kabin az ejtőernyővel simán leszállt a földre.

Ezen felbuzdulva a kutatók arra a belátásra jutottak, hogy a kutyák igen alkalmasak az efféle kísérletekre. Így a következő űrhajóban ismét két eb, bizonyos Pcsolka és Muska ("Méh" és "Légy") szálltak fel ismét egerekkel, rovarokkal stb. Ekkor azonban - hivatalos moszkvai beismerés szerint - visszatéréskor a kabin nem a megfelelő szögben érkezett a földi légkörbe, abban túl sokáig ment és egyszerűen elégett sajátos "tartalmával" együtt. Így Lajka után már Pcsolka és Muska is feliratkozott a világűrben elpusztult állatok képzeletbeli márványtáblájára.

A következő kísérletnél, amely hivatalosan már az "emberes" űrkísérleteket volt hivatott előkészíteni, egy Csernuska nevű, nevéből ítélve fekete színű, de ismeretlen fajtájú kutya repült - állítólag. Úgy hírlik, csaknem két órát töltött kint az űrben. Ugyanez történt a hírek szerint a következő, e téren utolsó ilyen kutyás űrrepülésnél. Az eb neve ekkor Zvjozdocska volt. A kutya előző társához hasonlóan szintén 1 óra 50 percet repült.

Ezzel aztán véget is értek az állatkísérletek - ezután következtek az emberek...

Hogy mi is történt valójában a rokonszenves kutyával, arra csak negyven évvel később, 1997-ben derült fény, amikor az ITAR-TASZSZ hírügynökség kinyomozta az igazságot. Ez sokkal prózaibb, mint a fentebb vázolt kettős legenda - és nagyon hasonlít sok későbbi szovjet próbálkozáshoz, amikor is vagy elhallgattak fontos részleteket, vagy meg sem történt eseményeket állítottak be valósnak, vagy pedig utólag helyesbítették visszamenőleg azt, amit kezdetben elmondtak, nyilatkoztak róla. Így volt ez később számtalanszor, a Gagarin-esetben és máskor is.

Ma már tudható, hogy ami akkor Hollywood-ízű reklámkampánynak látszott és csakugyan sok embert meghatott, cinikus hazugságsorozat volt csupán. A kutyával semmilyen kísérletet nem végeztek. A Szputnyik-2-nek nem is volt leszállóegysége, vagyis amikor a kutyát betették a szűk tartályba, eleve halálra ítélték. Lajka már az űrutazás első perceiben elpusztult. Élve nem is jutott fel a légkör külső szélére, a tulajdonképpeni világűrbe, mert rossz tervezés vagy kivitelezés miatt a Szputnyik-2 hővédő pajzsa a levegővel súrlódva túl korán leégett, emiatt a kis űrhajóban - mesterséges holdban - keletkező több száz fokos hőség megölt minden életet és tönkretette a műszereket is. Az egész kísérlet balul ütött ki, a Szputnyik repülésének nem lett semmilyen értékelhető tudományos eredménye. Ilyen körülmények között nem is lehetett.