Különleges vadászati módok vadászkutyái 2.Rész
Különleges vadászati módok vadászati módok 2.Rész
Amúgy ma voltunk az állatok világnapján, Pesten az osztállyal, nah csak ennyi xĐĐ
1904-ben az anglománia megfékezésére, az ősi magyar agár voltának megőrzésére megalkották az első írásban rögzített fajta-leírást. 1906-ban jelentették meg az agarak országos törzskönyvének első kötetét.
A XX. század elején már egy hanyatló periódus kezdett kibontakozni. A lovas agarászat fokozatosan háttérbe szorult. Az utolsó díj agarászatot 1943 őszén Bács-Topolyán, az utolsó agaras nyulászatot 1944 októberében rendezték Törökszentmiklóson.
A II. világháborút követően az agarászatot kizárólag politikai okokból tiltották be. 1945-ben az OASZ. Beszüntette tevékenységét. Az 1950-es években irtották a magyar agarat itthon és Romániában egyaránt. Ezt követően az ősi magyar agár populációt kihaltnak tekintették.
1963. év volt az újabb döntő állomás a fajta történetében. Szigethy Kálmán a gödöllői MAFILM-telep akkori vezetője a kihalt magyar agár nyomába eredt annak kapcsán, hogy a "mit csinál felhoz", korhű magyar agarakra volt szükség.
E kutatás eredményeként Nagyecseden, kisparasztok tulajdonában talált néhány egyedet, tisztavérben. Egy szukát és két kant sikerült megvásárolnia, majd a forgatás után tenyésztésbe állítania. Ettől kezdve beszélünk e fajta újjászületéséről. 1964-től kezdték ismételten a törzskönyvezést. Ma már eljutottunk odáig, hogy bár az angol agár még ma is jelentős szerephez jut a keresztezések révén, van kb. 80-100 egyedből álló állomány, amely érdemes arra, hogy az ősi típusú magyar agár, mint vadászkutya, tenyésztésének alapjául szolgáljon.